"A tanév elején ritka meghívást kapott a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanári kara- egykori diákunk, Fanea József atya római tanulmányainak befejezése előtt állva meghívta egykori tanárait néhány napos látogatásra az örök városba, hogy -mint mondotta- viszonozhasson valamit mindabból, amit egykori iskolájától kapott.
Meghatottan és örömmel fogadtuk el a meghívását, és mindannyiunk nevében állíthatom, életünk kiemelkedően szép élményei közé sorolhatjuk a Rómában együtt töltött napokat. Róma gyönyürű, megelevenedő történelem, izgalmas kaland, de ami igazán különlegessé tette utunkat, az vendéglátónk felénk áradó szeretete, törődése volt. Egykori tanárokból tanítvánnyá váltunk, kiváló és alapos magyarázatokat hallottunk történelemről, művészetről, a mai Róma hétköznapjairól. Meghatottan figyeltük hogyan teljesedik ki egykori tanítványunk tudásban, bölcsességben, elhivatottságban.
Mindenre odafigyelő körültekintéssel kalauzolt bennünket az örök városban, melynek eleven lüktetése a Piazza Navona forgatagában érintett meg először, s közben lenyűgözött páratlan művészete, a teret uraló Bernini alkotás,- a Négy folyó kútja- lélegzetállító szépsége. Ezután az antik Rómát látogattuk meg, a Capitolium, a Fórum romanum, a Colosseum falai között újraéltük az elénk táruló, megelevenedő történelem pillanattöredékeit. Sétánk során Michelangelo Mózes szobrának szépsége és a San Pietro in Vincoli bazilika impozáns nagysága , majd a Jézus Neve templom barokk pompája nyűgözött le. Itt abban a különleges élményben lehetett részünk, hogy egykori diákunk által celebrált szentmisén vehettünk részt abban a kápolnában, amely egykor Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítójának szobája volt, és ahol ő visszadta lelkét a Teremtőjének.
Utunk második napja igazi különlegességet tartogatott, hiszen meglátogathattuk a vatikáni Nekropoliszt és Szent Péter sírját, majd a Szent Péter Bazilikát, melynek kupolájából egész Rómát átláthattuk. Közben pedig hallgattuk lelkes idegenvezetőnk mindenre kiterjedő magyarazátát, amely színesebbé, érdekesebbé és értelmezhetővé tette mindazt, amit láttunk. Meglepve hallgattuk, hogy a Szent Péter Bazilika falán a magyar címer is látható, a Szent István által építettet magyar zarándokház emlékére.
Estére maradt a Pantheon meglátogatása, mely az egyetlen épen maradt klasszikus építészeti műemlék. Különlegessége, hogy a levegő és a fény a tető majd 9 méter átmérőjű nyílásán "szemen" keresztül áramlik be , mintegy hidat, utat teremetve földi és égi között.
Esti sétán során azonban a mai Róma is kényeztett bennünket, megcsodáltunk egy valódi Pinocchio boltot- állítólag atyjának, Geppetonak leszármazottai működtetik-, megkóstoltuk a porchettás szendvicset, az igazi olasz capuccinót, és a 150 féle, igazi olasz fagyit felsorakoztató fagyizó kínálatát is megismertük.
A harmadik nap reggelét a Szent Péter Bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya Kápolnában tartott szentmisével kezdtük. A kápolnát 1980-ban szentelte fel II. János Pál pápa. Szépsége, magyar vonatkozású szimbólumai, a magyar szentek és boldogok életéből vett jeleneteket megmintázó domborművei az otthonosság érzetét sugallták számunkra. Itt volt alkalmunk találkozni a szentszéki magyar nagykövettel is, Habsburg- Lotharingiai Eduárddal, aki azért vett részt ezen a szentmisén, hogy találkozhasson iskolánk küldöttségével és kedves szavakkal köszöntött minket. A délelőtt folyamán megcsodáltuk a Vatikáni Múzeum kincseit, Raffaello páratlan szépségű műveit, a térképszoba freskóit, a sixtusi kápolna hihetetlen szépségű Michelangelo freskóit. Este tovább ismerkedtünk a mai Rómával, a Piazza del Popolo, a Spanyol Lépcsők környékén lüktető színes forgatagban.
A szerda reggel különleges élményt tartogatott, hiszen részt vehettünk a pápai audencián. Az audencia után igazi olasz ételeket kóstoltunk, de a nap legmeghatóbb pillanata számunkra az ebéd közben elhangzott bejelentés volt: múzeumi belépőinket volt kölcseys diákok állják, szeretetből és köszönettel, mindazért, amit a középiskolai évek nyújtottak számukra. Ritka pillanatok ezek egy pedagógus életében, s bizony a mi szemünket is elfutották a könnyek. Köszönjük !
A napot további séta zárta, kinek kinek kedve szerint, hiszen kisebb csoportokba indultunk tovább, ki a falakon kívüli Szent Pál Bazilikát, ki a híres piacot a Campo de' Fiori-t, ki a tengerpartot látogatva meg.
Lassan végéhez érkezett utunk, s búcsúzni kellett Rómától, és Fanea Józseftől. Vannak pillanatok, amikor a szavak nem bizonyulnak elég kifejezőnek elmondani, amit érzünk. Köszönjük az élményeket, köszönjük a páratlan gesztust kedves volt diákunknak , akinek szemével megismerhettük Rómát, és akinek gondoskodó szeretete különös fénnyel ragyogta be ezt a pár napot.